Nézem, ahogy bemész, hogy ne kelljen látnod, ahogy elmegyek

Ha imádtad az Icebreakert, akkor azért olvasd el, ha nem annyira tetszett, akkor meg azért! Mert a Wildfire pont annyira lendületes és pörgős, mint az előző rész, de annál sokkal cukibb. Egyszerűen nincs rá jobb szó, egy kis cukormáz az egész, nagyon tetszett.

Russ (muffin, aki miatt az első részben tönkretették a hokipályát :D) egy házibulijuk alkalmával belebotlik Auroraba, és egy pajzán kis jengát követően a srác szobájában kötnek ki mindketten. Egy forró éjszaka után Rory lelép, azzal a tudattal, hogy a srác úgysem akar tőle semmi komolyabban.

Aurora a nyarat a gyerekkori kedvenc nyári táborában tölti felügyelőként, másnap meg is érkezik, és hidegzuhanyként éri, hogy ugyanabban a csapatban felügyelőként fog dolgozni az előző éjszakai kalandja is. A tábornak szigorú szabályai vannak, a dolgozók között tilos a romantikus kapcsolat. Ez a szabály pedig mindenki életét felfordítja.

Russ is abban a tudatban van, hogy mivel a lány pikkpakk lelépett, tuti nem kívánja a háta közepére sem. Félrekommunikáció, újra és újra :D

Maga a fülszöveg is sejteti, hogy a regény elején már belecsöppenünk a szenvedélyes együttlétbe, és gondolhatod, hogy, na ez is olyan lesz mint az első rész, csak erről fog szólni minden... No-no. A tábor szabályzata miatt átcsapunk egy hihetetlen édes slow burn sztoriba, amikor Russ minden lány olvasó szívét megszerzi magának, Rory pedig nem lesz annyira bosszantó gazdag jócsaj, hanem szépen lassan szerethető szereplőkké alakulnak a szemünkben.

A mellékszereplők ezúttal sem maradhatnak ki a felsorolásból, mivel az első részből jól ismert fiúk és lányok bizony itt is megjelennek, mellettük pedig újabb kedvenceket avathatunk. Hannah Grace ért a férfi karakterekhez. Normális, kedves, vicces srácok egytől egyig.

A fiatalok egészen hasonló problémával küzdenek meg, ami kihat a hétköznapjaikra, önmaguk elfogadására, szeretethiányukra. A kedves romantika, az ismét hibátlan túlfűtött együttlétek és a humor mellett komoly és elgondolkodtató témákat feszeget ismét az írónő, mint a függőség, az alkohol, és a válás.

Köszönöm szépen a recenziós példányt a Maxim Kiadónak.

A Maple Hill főiskola diákjai, Russ Callaghan és Aurora Roberts először egy, a tanév végét ünneplő bulin gabalyodnak össze, és egy ivós játék végül egy szenvedélyes egy éjszakás kalandban végződik. Aurora, aki sose feszegeti a vendégség határait (és a férfiaktól se vár sokat), elsurran, mielőtt Russ megkérdezhetné a teljes nevét. 
Így eléggé meglepődnek, amikor összefutnak annak a nyári tábornak az első napján, ahol mindketten tábori felügyelők, és mindketten a bonyolult családi életük elől menekülnek ebbe a nyári munkába. Russ reméli, hogyha elég messze kerül Maple Hillstől, elkerülheti apja szerencsejáték-függőségének következményeit, míg Aurora unja, hogy meg kell küzdenie a környezete figyelméért, és vissza akar térni oda, ahol utoljára igazán otthon érezte magát. 
Russ tudja, ha megszegi a tábor szigorú szabályát, mely tiltja az alkalmazottak közötti kapcsolatot, egyenesen mehet is vissza Maple Hillsbe még a nyár vége előtt, de sajnos Aurora sose volt igazán jó szabálykövető… 
Sikerül békésen egymás mellett létezniük? Vagy az egyéjszakás kalandjuk olyan tüzet gyújtott, amit nem lehet kioltani?

A könyvet itt találod meg

• Kiadó: Maxim Könyvkiadó Kft.

• Oldalszám: 400

• Kötésmód: puhatáblás

• Nyelv: magyar

Ha a szerelem könyv lenne, így nézne ki. Már csak küllemével is felkelti az ember érdeklődését, mert ritkán látni ennyire gyönyörű borítót és élfestést. De ahogy mondani szokták, a külső megfog, a belső megtart. Varázslatos történet ez.  

Nagyon örülök, hogy egyre több keleti mitológiai történet jut el hozzánk. A távolkelet mesés titokzatossága nálam mindig egy biztos pont ahhoz, hogy szeressek, imádjak egy történetet. 

A fülszöveg bevezet minket a cselekménybe. Shiori, a bátor és talpraesett hercegnő egy nagy titkot őriz. Varázsereje van, de ha ez kiderül, az országa ezt száműzetéssel bünteti. A lány egy elrendezett házasság elől menekülve beleesik egy tóba, ahol megpillant egy sárkányt. Ez a sárkány fogja támogatni, hogy megtanulja erejét használni. Shiori mostohaanyja megtudja a lány titkát, és a lány is lerántja a leplet a nőről, de mielőtt ez kiderülhetne, a lányt és hat bártyját száműzi az országból.

Innen kezdődik a kaland, a varázslattal átitatott történet. Egy percig nem untam, fordulatos, nagyon jók a párbeszédek, a szereplők imádnivalóak.

Shiori, habár egy hercegnő, mégis feltalálja magát, bár néha naiv, de ügyesen kikeveredik minden nehéz helyzetből, a bátorsága pedig igazán páratlan. A könyv erőssége, a lány karakterfejlődése, mivé lesz egy lány, aki a könyv elején még azon sopánkodik, hogy nem tud mindenből enni egy fesztiválon :D

Kikii, az elvarázsolt papír daru, a hű bajtársa mindenben, igazi támogató barát, aki a végsőkig kitart és mellette marad.

Igazi mesebeli herceg szerepében pedig megjelenik Takkan, aki bizony mindenki szívét elrabolja.

A testvéri szeretet ábrázolása gyönyörű volt, ahogy a hét testvár egymásra támaszkodik, ahogy a fiúk óvni próbálják Shiorit... szívet melengető.

Minden szereplő karakteres, imádnivaló, vagy éppen nagyon lehet utálni. Ők töltik meg élettel ezt a csodálatos történetet.

A történet szépen zárul(na), de kapunk a végén egy felütést, ami miatt azonnal szeretném olvasni a következő kötetet, Shiori kalandjai folytatódnak.

- Spoiler -

Én azért szurkolok a sárkányunknak is, várom a történet folytatását, habár Takkan nagyon szerethető, Seryu szerintem tartogat még meglepetéseket ebben a románcban.

Egy ​száműzött hercegnő, egy alakváltó sárkány, hat elvarázsolt darumadár és egy irtózatos átok… Ez a mesék és mítoszok világából merítkező fantasy elvarázsolja az olvasóit.

Shiori'anma, Kiata hercegnője titkot őriz. Tiltott varázserőt birtokol. Rejtett képességére az eljegyzési ünnepség reggelén derül fény, mikor elveszíti az uralmát felette. Eleinte úgy tűnik, a véletlen a kezére játszik, hiszen lemondják az esküvőt, amit sosem akart, ám egyúttal magára vonja mostohaanyja, Raikama figyelmét is.
Raikama, aki ugyancsak varázserővel bír, Shiroi bátyjait darumadárrá változtatja, s megtiltja a lánynak, hogy bárkinek is szóljon erről; ha csak egy szó is elhagyja a száját, egy testvére meghal.
Shiroi magára maradva, némán és nincstelenül bátyjai felkutatására indul, s eközben fényt derít az összeesküvésre, amely a trónt fenyegeti. Csakis ő mentheti meg a királyságot, ám ehhez meg kell ajándékoznia bizalmával egy papírmadarat, egy szeszélyes sárkányt és a fiút, akivel frigyre kellett volna lépnie. És ez még nem elég: varázserejét, amelyet egész életében titkolt, fel kell szítania, bármibe is kerül…

A könyvet itt találod meg

• Kiadó: Menő Könyvek

  

• Oldalszám: 512

• Kötésmód: puhatáblás

• Nyelv: magyar

Különleges atmoszféra jellemzi a könyvet, amolyan komor, nyirkos, sötét, szinte még fáztam is olvasás közben. Ezt a hatást tökéletesen átadta.

Instagram poszt

 Effy építészhallgató, jelentkezik egy feladatra, kedvenc írója egykori otthonának felújítását kell megtervezni. A birtokon ott él az író fia, Ianto, a megbízó, aki nagyon furcsa módon fejezi ki érdeklődését a lány iránt. Preston, az irodalom szakos hallgató is a házban kutat, lehetséges szakdolgozati téma után.

 A könyvet itt találod meg

Egy fantasy világban vagyunk, vagy mégsem? Ez járt végig a fejemben, ugyanis a különböző rémképek, amiket álmában és ébren is lát Effy, elbizonytalanítottak, hogy ez lehet végig csak a lány fejében történnek meg?

Nem gyakran fordul elő velem, hogy 150 oldal után kezd el érdekelni egy könyv és még ki is tartok addig. Nagyon lassan indult el a történet, vontatott volt, lassan csepegtetett minimális infokat, de annyira érdekes volt az alapsztori, hogy kiváncsi voltam, hova fejlődhet ez?

Nos nem bántam meg, hogy folytattam, mert a második fele MAGA A TÖRTÉNET, a két fiatal közös nyomozása az ország leghíresebb könyve keletkezésének körülményei után, vajon ki írta valójában az Angharad történetét?

A világépítés nagyon hiányzott, a két szemben álló ország ellentétéről is szívesen olvastam volna, ezek kitöltötték volna az űrt, amit hagyott néha a történet maga után. Viszont a kutatás során talált bizonyítékok, titkos napló és levelek egyre inkább kíváncsivá tettek, mi történt, ki írta a könyvet, tényleg létezik a Tündérkirály?

Ha szereted a dark academy hangulatú könyveket, rejtélyeket és a lassan építkező történeteket, akkor szívből ajánlom a könyvet, a végére már letehetetlen volt 🤗

Köszönöm szépen az Anassa Könyveknek a recenziós példányt!

Effy-t, az építészhallgatót sok mindennek nevezték már: hazugnak, cédának, problémás fiatal nőnek, de ő mindenekelőtt túlélő. Amikor megpillant egy pályázati hirdetést kedvenc írója, Emyrs Myrddin családi birtokának megtervezésére, biztos benne, hogy ez a végzete. A férfi leghíresebb művének, az Angharadnak – ami egy lányról szól, aki beleszeret a Tündérkirályba –, szakadt, szamárfüles példánya állandóan Effy éjjeliszekrényén hever. Míg mások kitalációként olvassák a történeteit, a lány tud valamit, amit ők nem: a Tündérkirály valóságos.

Amikor Effy megérkezik a Hiraeth Kúriába, egy süllyedő házba az éhező tenger szélén, találkozik egy földhözragadt, fiatal akadémikussal, Preston-nal, aki azzal a szándékkal érkezett, hogy bebizonyítsa, a lány kedvenc írója csaló volt. Preston a tanulmányainak szentelte az életét, nem hisz a végzetben vagy a mágiában. Azonnal versengeni kezdenek; a levelek, könyvek és naplóbejegyzések alapján rakosgatják össze a nyomokat, de sötét erők, mind halandó, mind mágikus egyaránt összeesküvést szőnek ellenük, és az igazság mindkettőjüket a vesztükbe sodorhatja.

A könyvet itt találod meg

• Kiadó: Anassa Könyvek

• Oldalszám: 352

• Kötésmód: puhatáblás

• Nyelv: magyar

Hogy is kezdtem az első rész ajánlóját? Tini énem ujjong? Na valahogy így voltam a második résszel is. De határozott előrelépés volt a történetben, már nem feltétlen tinirománc hangulata volt, engem már elkapott a fantasy vonal is rendesen. Ez a 718 oldalas monstrum ismét letehetetlenre sikeredett, olvasása felért egy karedzéssel.

A történet pontosan ugyanott folytatódott, ahol az első könyv véget ért. Vagyis, majdnem, eltelt pár hónap, amiről semmit nem tudtunk meg. Mert kiderült, hogy - DOBPERGÉS ÉS NAGY-NAGY SPOILER VESZÉLY - Grace egy kőszörny. Bocs, nem lehet erről a könyvről spoiler nélkül beszélni. Szóval kőszörny. Az első részben átélt döbbenetem, mi szerint a suli egyik része igazi sárkány, akik emberi alakban is tengődnek - most überelve lett. De egész hamar túl lehet lendülni ezen a furcsaságon és teljesen természetes lesz az egész miliő.

A könyvet itt találod meg

A másik nagy meglepi pedig, igen, SPOILER következik, na de Hudson Vega, igen, Jaxon gonosz testvére, aki népírtást követett el és az első rész végén bolond szerelme visszahozta a halálból, na ő Grace fejébe költözött fizikai test híján. Jaxon persze full féltékeny és aggódik Grace szívében betöltött pozíciója miatt. Nem is csodálom, bármelyik pillanatban kidobnám Jaxont egy Hudsonért.  

Találkozhatunk őszinte pillanatokkal, jobban megismerjük a szereplőket, Grace tanóráin is részt vehetünk, egy mágikus lényeknek otthont adó iskola órarendje tartogat izgalmakat. A nagy kaland pedig valahogy kiszedni Hudsont Grace fejéből. Ehhez nagy próbatételeket kell kiállnia az összeverődött színes bandának. Izgalmas volt és tényleg letehetetlen, izmos kis kötet, de ez az édes kis fantasy világ rabul tud ejteni és nem enged. És nem is szeretnéd, hogy elengedjen...

Mi történhetett azokban a hónapokban, amelyekből Grace szinte semmire sem emlékszik? Életbe vágó lenne összeraknia a hiányzó időszak eseményeit, és megtudnia, pontosan ki és mi ő, hiszen visszatérése után minden oldalról ellenségek fenyegetik a Katmare Akadémián. Hudson bosszút forral, és olyan titkokról beszél, amelyek talán örökre elszakítják Grace-t Jaxontól, miközben átláthatatlan hatalmi játszmák fonják be az életét. Ennél is nagyobb veszélyt jelent azonban egy ismeretlen gonosz erő, amely magának akarja őt. A lány hamar megtanulja, mit jelent ritka kincsnek lenni egy misztikus lényekkel teli világban. Ha elbukik, mindenki élete veszélybe kerül. A győzelemnek azonban szörnyű ára van; készen áll vajon megfizetni?
Tracy Wolff elsöprő sikerű Sóvárgás sorozatának második része új szintre emeli a misztikus romantikát. A Vonzódás az első résznél is fordulatosabb, drámaibb és vérfagyasztóbb.

A könyvet itt találod meg

• Kiadó: Cartaphilus Könyvkiadó

• Oldalszám: 720

• Kötésmód: keménytáblás, ragasztott kötött, védőborítóval

• Nyelv: magyar

Az újévi fogadalmaknak számomra varázslatos erejük van. Tervezgetem, tervezgetem, hogy mit is fogadjak meg, amit ép ésszel be is lehet tartani és értelme is van. Mindig jönnek a megmondó emberek, hogy "hagyjuk már, és meddig fog tartani?" "egy hónapot adok neked", meg hasonló hitetlenkedők. De sosem hagytam magam.

Egy ilyen hirtelen ötlettől vezérelve gondoltam megfogadom, hogy 2023-ban minden héten elolvasok egy könyvet. Az egy év alatt 52 könyv. Nem kevés. De mit is jelentett ez a fogadalom a gyakorlatban?

Nem, nem a szám volt a lényeg. Az év végi összegzőkben csak számokat látunk, de mik vannak a számok mögött, mit adott összességében ez a rengeteg könyv? Nem úgy álltam a 2023-as évhez, hogy nagy számokat produkáljak, hogy utána jöjjön a fejsimi, mint egy munkahelyen.

Egy új szokást szerettem volna kialakítani. Szokták emlegetni ezt a 21 napos szabályt, mi szerint, ha valamit napi rutinként szeretnél végezni, azt ha 21 napon keresztül folyamatosan megteszed, a 22. napon már megszokássá válik. A fene tudja, hogy ez így van-e, de az biztos, hogy amit én megtapasztaltam, az hasonló élmény.

Az előző években csak hirtelen felindulásból vettem kézbe könyvet, volt olyan év, mikor egy könyvet sem olvastam el. Majd néha elolvastam egymás után 3-4 könyvet egyhuzamban. Na ezt a redszertelenséget szerettem volna rendbe tenni. Streaming szolgáltatás előfizetések állnak itthon halomban, minden szabadidőmben ment a tv, filmek, sorozatok tömegét néztem meg. Miért ne lehetne ezt átfordítani olvasásra? Jelentem, sikerült!

Nehezen ment az első hét, sikerült beleválasztanom és nem egy könnyed olvasmánnyal indítanom (ami a Dűne volt és végül félre is tettem), de a kezdeti nehézségeken túllendülve megtaláltam a nekem való könyveket. Az első két hónapban még a szemem előtt lebegett a fogadalmam, mikor bekapcsoltam volna a Netflixet, ránéztem az aktuális olvasmányomra és kicsit erőltettem, hogy az is hasonlóan jó lesz. Az is lett.

Tavasszal már teljesen beszippantott az olvasás szeretete, reggel korábban keltem, ebéd szünetben is előkerült a könyv, valamint esténként filmek helyett a tökéletes elfoglaltság valóban az olvasás. Mellette persze teljes állásban dolgozom és egészséges magánélettel rendelkezem, szóval nem minden időm erre megy el.

Januárban úgy gondoltam, hogy az olvasási élményeimet szeretném valahol vezetni, ha a nagy nyilványosság előtt teszek fogadalmat, akkor csak nem fújok visszavonulót. Így született meg a Mézesmoly fantázianevű bookstagram oldalam. 

Bookstagram: olyan Instagram profil, ami a könyvek és az olvasás szeretetére hívja fel a figyelmet

Az első Booksta posztom:

A képre kattintva megtalálod az eredeti posztot

Az Instagram ezen bugyra egy egészen más világ, amit szépen lassan sikerült felfedeznem. Rengeteg új ismerősöm lett és annál is több könyv a TBR listámon.

TBR lista: "to be read", a lista a könyvekről, amit szeretnék elolvasni

A könyv olvasás mellett lassan kialakult egy rutin is, ami a tartalomgyártásról szól. Imádok napokig gondolkozni egy-egy kép kompozícióján, teljesen kikapcsol. Eleinte hitvány rossz képeket készítettem, de gyakorlással ez is szépen tud fejlődni. Azt kell mondanom, hogy már meg vagyok elégedve a posztjaimmal.

Emellett amiért leginkább hálás vagyok a bookstának az az, hogy rájöttem mennyire szeretek írni. Ha nagy hatással van rám egy könyv, képes vagyok több napig fogalmazni a rövid ajánlómat, hogy minél jobban át tudjam adni, milyen érzést váltott ki belőlem a könyv. Fontos megjegyeznem, hogy ajánlókat írok, nem kritikát. Ki vagyok én, hogy kritizáljak egy könyvet? Nem értek hozzá. 

Az Instagram profilom megtekintéséhez kattints IDE.

Ez alatt az egy év alatt az olvasás a lényemmé vált, az írás körül nap mint nap jár az agyam, szerves részemmé vált ez a világ. Rengeteg új írót ismertem meg, közülük jónéhány magyar íróval volt szerencsém megismerkedni, együttműködni velük. Kiadók kerestek meg közös munkára, amit ezúton is nagyon köszönök, hatalmas tapasztalat és élmény volt ez nekem. Végérvényesen beszippantott ez a könyves világ és nem is szeretném, hogy ezután eleresszen. Ez volt a lényege ennek a fogadalomnak. 

De ha a számok embere vagy, akkor jöjjön egy kis booksta-matek

2023-ban 80 könyvet olvastam el. Ezt a "heti egy könyv" dolgot hamar elengedtem, volt, hogy egy hétig olvastam egy könyvet, volt, hogy egy nap alatt kivégeztem. Persze ez témától függ leginkább, a könnyedebb gyorsabban csúszik.

Nagyrészt amerikai írók könyveit olvastam, de az elolvasott művek 25%-a magyar írótól származott. Ennek nagyon örülök, a jövőben még több magyar írót szeretnék megismerni. 

Az olvasott könyvek 76,9%-át női író vetette papírra. Nos, azt hiszem érdemes lenne kicsit a férfi alkotásokban is jobban elmélyülni. 

20 könyvet olvastam ebook formátumban, 60 könyvet pedig nyomtatott kiadásban. Mai napig nem tudom eldönteni melyiket mondanám jobbnak. Az ebook praktikus, a nyomtatott könyvek meg...Na, szép mind! :D

Nem tudom hány új könyvem lett az évben, nem is érdekel. Azt mondjuk látom, hogy lassan ideje lenne új könyvespolcot venni. De ez a halmozzuk a könyveket, amit úgyse olvasunk el, nem az én világom.

Eredményes év volt, én nagyon élveztem. 2024-re nagy terveim vannak, de ami nem változik, hogy olvasni biztos fogok!

Boldog új évet kívánok! 

Ha érdekel, itt található az olvasmányaim listája. Értékelést róluk az instagram oldalamon találsz.