– Mi újság, van valami baj?
– Áh nincs semmi, csak fáradt vagyok...
Tipikus mindennapi beszélgetésfoszlány, ami mögött lehet van más tartalom is, de beláthatjuk, azért sok esetben érezzük magunkat folyamatosan fáradtnak. Az, hogy állandóan fáaradtak, kimerültek vagyunk, mondhatni népbetegség, a túlhajszolt nappalok velejárója. Konstans érzéssé válik ez az állapot, kialszom magam, jól eszek, sportolok és mégis ott lebeg a fejem felett ez az érzés: "ejj de ledőlnék egy kicsit semmittenni".
Freida McFadden A bosszú otthona című könyvétől már megint kivert a víz. Az első kötet zsenialitása miatt én egy picit aggódtam, ez vajon egy újabb réteg bőr lehúzása lesz? Vagy meg tud minket lepni az író? Felkészülten álltam neki a könyvnek, mert tudtam, hogy senkiben sem lehet megbízni. És mi történt? Freida kedves ismét átvert!
Sienna Cole négy részes sorozata – Az ígéret szép szó, Az igazság arcai, A bosszú arcai, Az ígéret rabjai – lebilincselő történetfolyam, amely körbejárja a hatalom és befolyás minden oldalát. A sorozat feszes tempójú nyomozásokat, lélektani drámát és fordulatos cselekményt kínál. A karakterek összetett érzelmi világát mesterien bontja ki, miközben a elképesztő alapossággal alkotta meg a világot, a háttérsztorit, ennyire aprólékos, minden részletre kiterjedő könyvet nagyon ritkán vettem eddig kézbe.
Igyekszem most felfokozott érzelmi állapotom "papírra" vetni.
Azta mindenit Zsófi, ezt is odatetted!
Az Ígéret-sorozat első kötetétől, ami Az ígéret szép szó címet kapta, már oda meg vissza voltam. Az úgy kerek egész volt, de mégsem, tudtam volna tovább olvasni, maradt jó sok nyitott kérdés, de úgy megbarátkoztam a gondolattal, hogy itt akár véget is érhetne.
Nos
